Szilágyi Miklós (Tiszafüred 1939- Budapest 2019)
Igazgató: 1974-1980
Néprajzkutató, muzeológus, múzeumigazgató. Gimnáziumi tanulmányait Tiszafüreden végezte, majd a debreceni egyetemen diplomázott magyar-néprajz-népművelés szakon. 1962-1963 között a debreceni egyetem néprajzi tanszékének könyvtárosaként dolgozott, majd 1963-1964-ben Szolnokon tevékenykedett a Damjanich János Múzeum muzeológusaként, félállásban gimnáziumi magyartanárként. 1964-től a gyulai Erkel Ferenc Múzeum, 1969-től a ceglédi Kossuth Múzeum, 1974-1981 között a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum igazgatója volt.
Ezután a fővárosban folytatta munkáját, 1986-ig a Néprajzi Múzeum állagvédelmi, majd gyűjteményi osztályának vezetőjeként, majd 1986-tól az MTA Néprajzi Kutatócsoportja adattári osztályának, később társadalom-néprajzi osztályának vezetője lett. 1997-2002 között az intézmény tudományos igazgatóhelyetteseként, 2002 óta tudományos tanácsadó. 1988-2009 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem tárgyi néprajzi tanszékén oktatott docensként. Tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi bizottságának. Györffy István-emlékérem és 2005-től a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének birtokosa. Tudományos kutatásainak fő témája a (tiszai) népi halászat, halászati formák, illetve az alföldi mezővárosok XVIII-XX. századi gazdálkodása és társadalma. Szekszárdi évei alatt az ő irányításával készült el 1978-ban az „Életmódváltozások Tolnában” című állandó kiállítás. Aktívan részt vett Tolna megye képzőművészeti életének szervezésében. A Dunatáj című folyóirat szerkesztője volt.
Főbb művei:
Összeállította: Hucker Veronika