2015.március Kossuth ábrázolásos faragott szék

Újkortörténeti gyűjtemény

Leltári szám: 77.58.1.

Magasság: 94 cm

Szélesség: 39 cm

Keményfából faragott támlás szék, amelynek hátlapját pajzsszerűen alakították ki. A támla közepén koronás címer, körülötte négy történelmi személy mellképe látható: Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Perczel Mór és Bem József. Az ülőlap alján bekarcolt szöveg 1918. II.14 Kaposvár K. B. Szigetvár. A tárgyat a leltárkönyv régi anyagként tartja számon, a faragó személye ismeretlen. A szék aljára karcolt dátum egyértelműen jelzi, hogy a műtárgy az I. világháború idején készült, amikor a nemzeti érzések felerősödtek, aminek köszönhetően előtérbe kerültek a szabadságharc-, illetve a Kossuth-kultusz elemei is. A szabadságharc emblematikus alakjai közül a központi szerep kétségkívül Kossuth Lajosé. Emléke a néphagyományban korszakokat átívelően továbbélt. Kultusza már a szabadságharc idején kialakult, nem véletlenül, hiszen létrejöttéhez Kossuth maga is tevőlegesen hozzájárult. A szabadságharc bukását követően a dicső katonát, a nemesi kiváltságok eltörlőjét, a jobbágyfelszabadítót éltető kultusz még tovább erősödött, amikor tüntetésszámba menően divatba jött a Kossuth-szakáll és -kalap viselése. Halála és temetése újabb lökést adott a hagyománynak. A 19. század végén Kossuth szobrok sokaságának felállítását kezdeményezték, és nemegyszer a legkisebb településekre is jutott Kossuth nevét viselő utca. A kultusz erejét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a centenáriumi gyűjtés 1600 adatközlést talált a személyére vonatkozóan. Népdalok, mondák sokasága őrzi nevét és a tárgyalkotó művészet darabjain is megjelenik alakja. Így a most kiállított széken, de ismerünk Kossuthot ábrázoló mézeskalács ütőfát és festett tányérokat is. A nép iránta érzett szeretetének nyelvi megjelenése a Kossuth Apánk kifejezés. Tábornokát, Bem Józsefet is megkülönböztetett szeretet övezte, hiszen nevét Bem Apóként őrizte meg az emlékezet. A mellképe a szék támláján jól felismerhető, mivel a faragómester nem honvéd, hanem török katonatiszti egyenruhában ábrázolta alakját. Mint ismeretes Bem József a szabadságharc bukását követően Törökországba emigrált. Megakadályozandó Oroszországnak történő kiadatását, áttért az iszlámhitre, belépett a török hadseregbe, abban a reményben, hogy egy török-orosz háborúban Oroszország ellen harcolhat. A szabadságharc emlékezetét felelevenítő faragómester még két alakot ábrázol a szék támláján. A mártírhalált halt miniszterelnököt, Batthyány Lajost Kossuth baloldalán, jobbján pedig Perczel Mórt, az ozorai diadal bonyhádi származású tábornokát.

Irodalom: Magyar Néprajzi Lexikon III. köt. Bp. 1980.

Gerő András: Képzelt történelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX-XX. századi történetéből, Bp. 2004

Szöveg: Gaál Zsuzsanna

Grafika: Frankné Sági Apollónia

Fotó: Retkes Tamás