Katona Nándor: A Garay tér Szekszárdon, 1888   Méret: 14,5 x 22,8 cm Anyag: falemez; Technika: olaj Kétoldalú festmény, a lemez másik oldalán: Kápolna Jelezve jobbra lent: Katona Nándor WMMM Képzőművészeti Gyűjtemény Ltsz.: 2017.1.1   Katona Nándor (Kleinberger Nándor) (1864–1932) Szepesófaluban, a Magas Tátra lábánál született, szegény, sokgyermekes családban. Tehetségét 15 évesen Mednyánszky László fedezte fel, ő volt első tanára, és évekig támogatta tanulmányait. 1881–87 között Mintarajziskolában a Székely Bertalan és Lotz Károly növendéke volt. Már 1883-ban a Műcsarnokban kiállította  A tűznél című életképét. 1890–94 között a párizsi Julian Akadémián képezte magát, közben Hollandiában és Londonban járt tanulmányúton. Ekkor főleg arc- és alakos képeket festett. Párizs után hazatért a Szepességbe és hat éven át Mednyánszky és rokonai vendége volt. Katona kizárólag a tájképfestésnek élt, a Felvidék hegyes, erdős vidékét ábrázolta, mint mestere Mednyánszky, akinek a stílusa nagy hatást gyakorolt rá. Sokszor nem volt pénze, még festékre se igen telt, ilyenkor szivaros dobozokra rajzolt, festett. 1899-ben költözött Budapestre, gyorsan ismert festővé vált. 1901-ben a Műbarátok Köre rendezett műveiből gyűjteményes kiállítást. Sorra nyerte az ösztöndíjakat, és külföldi és hazai elismeréseket. 1921-ben a Nemzeti Szalonban önálló tárlaton mutatta be műveit. „Tájképművészete szorosan a természethez simul, a kor naturalizmusából alakult ki, amelyet finommá tett a hangulatos atmoszferikus hatások keresése. Valamely gyöngéd líraiság terjed el legjobb képein, amelyek motívumát legtöbbször erdős-hegyes hazájából, a Tátra vidékéről hozta, ahol rengeteg mennyiségű kisrétű tanulmányt festett évtizedeken át s ezeket azután Budapesten képpé alakította minden különösebb stilisztikai átírás nélkül s így megőrizte műveinek közvetlenségét. ”- írta róla Lyka Károly. 1932-ben hagyatéki kiállításon szerepeltek művei. Számos képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Szlovák Nemzeti Galéria és más szlovákiai múzeumok. Katona Nándor falemezre festett képén a Garay tér egy részletét látjuk: a jobb oldalon egykori Polgári fiú- és leányiskola 1878-1879-ben épült egyemeletes tömbje látható, mely jól felismerhető páros elrendezésű ablakairól és a homlokzat közepén lévő oromzatdíszről. Előtte fiatal fák sora, mely a dombon felfelé a tér szélén álló terebélyesebb fákkal folytatódik. Felettük a vármegyeháza részlete bukkan elő, a kékes-szürke égbolt előtt a templom tornya magasodik. A bal szélen a klasszicista városháza épületének jelzésszerű ábrázolása zárja le a teret. A kép jobb szélén, az iskola mellett földszintes épület, előtte nagylombú fa áll, tőle balra a jól látható kútház és az itatóvályú. Ez a kisméretű kép Garay tér második ismert ábrázolása. Az elsőt 1881-ben, Garay János szülőházán elhelyezett emléktábla leleplezési ünnepére helyben kiadott Emléklap közölte. A tér nevét is ekkor változtatták Garayra. A régi Zöldkút elnevezés a tér alsó harmadában álló közkútra utal, mely körül a kifolyó víztől kizöldült a fű. Az 1881-es metszetet, melynek rajzát Kegyes József (1834-1914) készítette, egész ország megismerte, mivel a Vasárnapi Ujság is átvette. Katona Nándora festmény bal felső sarkában még a festék teljes megszáradása előtt belekarcolta a dátumot: „Szegzárd 88 augusztus 3án” Nem tudjuk milyen okból utazott Szekszárdra, de a dátum napra pontos feljegyzése mindenképpen személyes látogatásra utal. A huszonkét éves fiatalember, aki egy éve fejezte be a Mintarajziskolai tanulmányait, az ott készült rajzai tanúsága szerint ekkor még a születési nevét, a Kleinbergert használta. A mű hátoldalára festett kápolna alatt a jobb sarokban azonban a Katona Nándor név szerepel, melyet csak 1893-ban vett fel hivatalosan. A fákkal körülvett kis kápolna ábrázolásának stílusa is erre, a későbbi az időszakra utal: A lombok apró ecsetvonásokkal jelzett könnyed stílusa a Szlovák Nemzeti Múzeumban őrzött 1900 körüli tájképeire jellemző. Tehát a szekszárdi kép lemezét néhány évvel később használta fel újabb festmény megalkotásához. A Szlovák Nemzeti Galériában őrzött kisebb facsoportot ábrázoló ceruzavázlatának felirata szerint, hogy Katona még egyszer elvetődött Tolna megyébe, Lengyelbe 1916 augusztusában. További nyomra azonban nem bukkantunk a művész tolna megyei vagy szekszárdi kapcsolatait illetően. Katona Nándor kicsi festménye érdekes helytörténeti dokumentum, feltehetően a Garay térről ismert első festmény, e mellett a művész alkotásai közül a legkorábbiak közé tartozik s érdekessé teszi, a másik oldalára festett kápolna képe is.   Irodalom: Lyka Károly: Katona Nándor In: Magyar Művészet 8. (1932) 255-257.   Szöveg: Lovas Csilla Fotó: Retkes Tamás Design: Vicze lászló

• 
• 
• 
•