január- Hónap műtárgya Gróf Apponyi Sándor születésének 175. évfordulójára   Andreas Masius: Iosuae Imperatoris historia illustrata atq. explicata (Józsué fővezér története, előadva és magyarázva) WMMM Könyvtári Gyűjtemény Régi Könyvek Gyűjteménye Ltsz.: II/3681     A mű adatai                                                                                                                                                                                 Kiadás helye, ideje: Antwerpen, 1574 Kiadó, nyomda: Christophe Plantin kiadása Mérete: 34x23 cm Oldalak száma: 154, [2], 350, [30] p. Típus: félbőr kötés, bordázott bőr könyvgerinc aranyozott díszítéssel, bőr sarkok, körülvágott, színezett lapszélek, 18. századi újabb kötéssel, nyomtatott könyvlapok   A kötet könyvészeti érdekességei és tartalma A kötés belső oldalán találjuk a kötet legrégebbi leltározási jelzését (9/13), ez valószínűleg Wosinsky-korabeli. Alatta a beragasztott ex libris („Bibliotheque de Mr. Em. Mancel”) a könyv egykori tulajdonosát jelöli. A szennylap egyik oldalán található a számunkra legfontosabb jelzés, egy kézírásos bejegyzés valószínűleg Wosinsky Mórtól, mely mutatja, hogy a kötet gróf Apponyi Sándor ajándéka a múzeumnak, tehát az ő gyűjteményéből származik ez a példány. A másik oldalon ceruzával írt Apponyi-korabeli feljegyzés található 1895. január 23-i dátummal. A címlapon látjuk a Tolnavármegyei Múzeum 1896-os pecsétjét, további possessori bejegyzéseket illetve Christophe Plantin híres antwerpeni nyomdász nyomdászjelvényét. A mintában látszik az alkotó kéz, ahogy a felhőkön átnyúlva, körzővel a kezében a teremtésen dolgozik. Körülötte a nyomdász jelmondata olvasható: „Labore et constantia” (munka és állhatatosság). A könyvet Apponyi Sándor feltehetően Franciaországban vásárolhatta. Andreas Masius, aki a mai Belgium területén született, 1514 és 1573 között élt katolikus pap, humanista és a szír tudományok jelentős képviselője volt, aki mindezek mellett a bibliafordításokkal is foglalkozott. Fontos szír nyelvészeti kutatásai voltak, többek között szír szótárt is szerkesztett. Legjelentősebb és a mai napig leginkább értékelt műve Józsué történetének megírása. A mű az ószövetségi Józsué vezér történetét dolgozza fel, aki az ókori zsidók vezetője volt honfoglalásuk idején, valamint Mózes utódja, aki átvezette népét a Jordánon és meghódította Kánaánt. A róla elnevezett szentírási Józsué könyve Kánaán meghódításának kezdetétől a Józsué haláláig terjedő időszakot meséli el. Masius műve több fejezetből áll: Józsué történetét héber és görög nyelven írja le latin fordításokkal, részletes magyarázatokkal és a bibliafordításokkal is foglalkozó bevezetővel. Az egyes nagyobb egységek díszes iniciáléval kezdődnek. A kötetet többféle mutató, jóváhagyás és II. Miksa német-római császárnak szóló ajánlás zárja. A kötet már csak Masius halála után jelent meg. Vitatott volt szabad magyarázatai, bibliafordítási és bibliaértelmezési gondolatai miatt.   Apponyi Sándor és könyvtára Masius 1574-ben megjelent műve gróf Apponyi Sándor (Párizs, 1844­­- Lengyel, 1925), a híres műgyűjtő, diplomata és bibliográfus könyvtárából került múzeumunk gyűjteményébe. Apponyi, apja haláláig többnyire külföldön tartózkodott, 1876-ban vonult vissza lengyeli birtokukra. Itt került kapcsolatba a helyi fiatal plébánossal, Wosinsky Mórral, aki a gróf biztatására, annak birtokán folytatott ásatásokat és feltárta egy őskori sáncrendszernek a nyomait, valamint egy késő neolitikumból származó temető részletét, amely a „Lengyel kultúra” névadó lelőhelyévé vált. Tolna Vármegye Apponyi és Wosinsky saját gyűjteményeinek felajánlását követően 1895-ben alapította meg Tolnavármegye Múzeumát, melynek első igazgatója Wosinsky Mór lett. A fentebb bemutatott kötetet egy évvel később ajándékozta Apponyi gróf a múzeumnak több más kötetével együtt. Apponyi szenvedélyes könyvgyűjtő hírében állt, családja nyomdokait követve. Könyvtára ritka és értékes darabokat is tartalmazott, bibliofil különlegességeket. Külföldi tartózkodása alatt Párizsból, Londonból is gyűjtött köteteket. Külön érdekesség, hogy kora ifjúkorától kezdve lelkesen gyűjtötte a magyar vonatkozású, idegen nyelvű könyveket a könyvnyomtatás kezdetétől egészen a 18. század végéig, illetve röplapjellegű kiadványokat. Emellett az ún. Hungarica-gyűjteményhez kapcsolódik a híres metszet-gyűjteménye is. Gyermektelen lévén 1924-ben végrendeletében könyvtárát és a Hungarica-gyűjteményt is az Országos Széchényi Könyvtárnak adományozta. Apponyi az összegyűjtött könyvekről bibliográfiai leírást is készített. A leírásokat még Párizsban, francia nyelven kezdte el, később a németet választotta. A könyvtár katalógusának első és második kötete még az ő életében jelent meg németül és magyar fordításban. A pontosan megírt tételek mellett a művek hazai vonatkozásait is ismertette. Elődei hibás meghatározásait javította, több művet ő írt le először, megtalálta a névtelen munkák szerzőit. Összesen négy kötetet állított össze, számos bibliográfiai adat meghatározásával.   Felhasznált irodalom: Gróf Apponyi Sándor emlékezete. Budapest: Magyar Bibliophil Társaság, 1926 Magyarország és Európa az Apponyi-gyűjtemény tükrében. Szerk. W. Salgó Ágnes. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 1995 https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsu%C3%A9_(Biblia) https://en.wikipedia.org/wiki/Andreas_Masius https://www.deutsche-biographie.de/sfz58885.html http://mek.oszk.hu/16200/16282/fulszoveg.html https://hu.wikipedia.org/wiki/Apponyi_S%C3%A1ndor http://www.oszk.hu/reginyomtatvanyok   Szöveg: Hucker Veronika Grafika: Vicze László Fotó: Retkes Tamás  

• 
• 
• 
• 
• 
•