A hónap műtárgya

Házaspár keretezett fényképe Őcsényből

Néprajzi gyűjtemény, leltári szám: 2022.2.13. Méretek: hosszúság: 91 cm, szélesség: 76 cm

Leírás: díszes, gipszmintás keretben Magyar Pál és felesége, Hajdú Éva fényképe   A keretes képet több tárggyal együtt 2021 augusztusában ajándékozta a múzeumnak Magyar Pál, nyugalmazott ügyész, a képen szereplők dédunokája a család volt őcsényi hegyi, ma Szekszárd-Szőlőhegy, Harang utcai tanyájából.

A kép Magyar Pál (1878. szeptember 17–1957. augusztus 7.) középbirtokos őcsényi gazdát és Hajdú Évát (1881. január 28– 1957. június 30.) ábrázolja. 1897. január 12-én házasodtak. Két gyermekük született, Pál 1901-ben és Éva 1904-ben. Magyar Pált, aki 1931-től községi közgyám tisztséget töltött be, az 1934. januári községi elöljáróválasztáskor bíróvá választották. Tisztségéből következőleg helyi elnöke volt az 1932–1939 között működő kormányzó pártnak, a Nemzeti Egység Pártjának.

A párt egyik fő programja volt a közigazgatás és a szervezés összekapcsolása. Ugyancsak 1934-től a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezetének alelnöki tisztét is betöltötte. Bírósága idején az Új Nemzedék című újság hasábjain 1937. július 24-én Sok a panasz Őcsényben… címmel írt Szakály Ferenc a településről. „Hát kívánságunk az lenne elég – mondja nagy nekibuzdulással Kiss Gergely főjegyző, akinek szavaira az asztal túlsó sarkán Magyar Pál bíró uram rábiccent a fejével.” Problémaként sorolják fel a kutak vizének minőségét, az egyetlen ártézi kút elapadásától való félelmüket. Tervekben szerepelt az óvoda bővítése, új csődör- és bikaistálló, orvoslakás és rendelő építése, melyekre a fedezet rendelkezésre állt.

Távlati tervekben új községháza és jegyzőlakás építésén, a szőlőhegyre vezető út kövezésén gondolkodtak. Mindezek az 1940-es évek közepére elkészültek. A fénykép Szekszárdon készült Borgula Ede műtermében. Borgula Ede 1910-ben nyitotta műtermét Szekszárdon a Széchenyi utcában. Intenzív reklámba kezdett a Tolnavármegye és Közérdek, illetve a Tolnavármegye című újságban. A siker nem maradt el, több generáció követte a családban a foglalkozást. Rengeteg sárközi család különféle eseményeit örökítették meg a Borgula fényképészek, akár a műtermükben, akár a helyszínen. A sárközi gazdacsaládokban különösen kedveltek voltak az ehhez hasonló, kinagyított, keretezett fotók. A mai szemlélőnek szembetűnik a korabeli fotókról az ábrázolt személyek zárt, feszes testtartása, arcmimikája, mosoly nem látható a képeken.

A paraszti világban a fényképezés egy különleges alkalom volt, melynek megadták a módját. Ahogy Kunt Ernő fogalmaz, a műtermi környezet által a képek szereplői ki vannak ragadva a természetes környezetükből is, mivel az ábrázolt egyént standardizált, mesterséges műtermi környezetbe állították, festett hátterek, bútorok, drapériák közé.

Csapai János

Fotó: Retkes Tamás

Felhasznált irodalom:

Kunt Ernő: A fénykép a parasztság életében. In: Kunt Ernő: Az antropológia keresése. Válogatott tanulmányok. Budapest 2003, 43–57. Nemzeti Egység Pártja. In: Magyar Katolikus Lexikon IX. kötet. Meszr–Olt. Szerk. Diós István – Viczián László. Budapest 2004, 704. Szakály Ferenc: Sok a panasz Őcsényben.... Új Nemzedék. 1937. július 27. (XIX. évf. 166. sz.) 7. Kápolnás Mária: Az első fényképészek és műtermek Tolna megyében 1870–1914. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum Évkönyve XXIV (2002) 385–442.