Apostolt ábrázoló kályhacsempe az ozorai várkastélyból

Régészeti gyűjtemény, ltsz.: Oz.2006.361.1.

A töredék magassága: 19,6 cm, szélessége: 13 cm

Vörös, csillámmal soványított agyagból készült kályhacsempe töredéke. A téglalap alakú keretben közel félhengeres részen látható a kissé elmosódott rózsákkal díszített szamárhátív alatt egy sapkás férfi feje. A sapka széle felhajtott, felső része enyhén buggyos. A sapka alól az arcból kifelé fésült haj hullámai láthatóak. A bal oldalon a fejhez kanyarodó iratszalag felső vége látszik. A felsőtest álltól lefelé hiányzik. A cserépen fűzöld ólommáz.

Ozora Tolna megye északi szélén, a Sió völgyében található község. A Filippo Scolari által építtetett gótikus várkastély maradványa Magyarország kiemelt műemlékei sorába tartozik. Az 1981-től majdnem napjainkig folyt műemléki-régészeti kutatása során végigkövettük az épület számos átalakítását a XX. századi magtárformáig. A feltárások során mindeközben jelentős mennyiségű leletanyag került napvilágra. A leletanyagban az épület különböző korszakaihoz köthető kőfaragvány, használati és díszkerámia került elő. Nemkülönben fontos részét képezik a leletanyagnak az épület fűtését ellátó kályhák maradványai. Az Alpok térségétől északra és keletre, így Magyarországon is a lakáskultúrának egy fontos eleme terjedt el a XIII–XIV. századtól. A lakóhelyek fűtésére egy speciális berendezést, a kályhát alkalmazták. A kályha a lakóhely kényelmét a meleg mellett oly módon is biztosította, hogy a tüzelés során keletkező füstöt kéményen vezette el, így a szoba füstmentessé vált.

A XV. század elejétől a XX. századig sokféle kályhát használtak a várkastély különböző helyiségeinek fűtésére. A Filippo Scolari korabeli díszkályháktól (1. kép) és egyszerű szemeskályháktól kezdve az újkori szemeskályhákig igen sokféle típus darabjait találtuk meg. A már nagyon sok helyütt fellelt Zsigmond-kori kályhák (azok csempéinek töredékei) mellett a 15. század második felében nagyon sok helyütt alkalmazott ún. „Lovagalakos kályha” maradványait is megtaláltuk a várkastélyban. (2. kép)

Egy következő, igen jelentősnek tekinthető csoport apostolt ábrázoló kályhacsempékből áll. Most ennek a sorozatnak darabját mutatjuk be. A csempe minden bizonnyal a kályha felső részén helyezkedett el. A töredékesen megmaradt darabon egy feltűrt szélű sapkát hordó fejet láthatunk. A sapka alól az arcot keretezően kifelé kunkorodó hajtincsek vannak. A fej bal oldalánál egy iratszalag felkunkorodó vége látszik. A fej felett már kissé elmosódott ábrázolással szamárhátíves keretelés van, rajta ülő levelekkel. Csúcsán szintén egy koronaszerű csomópont, belőle kiemelkedő keresztrózsával.

A jellegzetes, férfi mellképét ábrázoló csempének a csoportjait a budai vár kutatásából ismerjük. Holl Imre szerint ez a típusú kályha a XV. század második felében, a XVI. század elején díszíthette a királyi palotát. Úgy gondolta, hogy Regensburgból 1487–1490 között kaphatta Mátyás király. Budán kívül Visegrádon és Tatán (6. kép) kerültek elő ilyen típusú kályhacsempék.

A hónap műtárgyaként bemutatott oromcsempe és további töredékek (3-4a-b kép) apostolábrázolásos kályhák meglétét bizonyítják az ozorai várkastélyban is. Ezeket a darabokat is minden bizonnyal XV. század második felében, a XVI. század elején használták a Hédervári család által birtokolt épületben.

A bemutatott oromcsempe és a további töredékek alapján a kályha hasáb alakú alsó részből és feltehetőleg sokszögű toronyrészből állhatott, amelyet felül oromcsempe zárt.

A félalakos férfiábrázolás antik vagy modern ruhában, szakállal vagy anélkül, különféle formájú fejfedővel és iratszalaggal övezve különböző művészeti ágakban ismert. Falképeken, nyomtatott rajzokon, építészeti alkotásokon igen elterjedt volt. A kutatás jelenlegi állása szerint a csempék nyomódúcait a XV. század második felére keltezhető fametszetek alapján készíthették. (5. kép)

Szöveg: Vizi Márta

Fotó: Gere László és Retkes Tamás

Grafika: Vicze László

Felhasznált irodalom

1. Szatmári Sarolta: Előzetes jelentés a tatai vár ásatásáról. Archaeologiai Értesítő 101 (1974) 45–54.

Holl Imre: Regensburgi későközépkori kályhacsempék Magyarországon. Archaeologiai Értesítő 107 (1980) 30–43.

Wagner, Jasmine: Der Ofen in der Goldenen Stube der Festung Hohensalzburg. Beiträge zur Mittelarchäologie in Österreich 28 (2012) 33–80.