Törökellenes hadjárat leletei Fadd határából   Lelőhely: Fadd, Kaszáló Gyarapodási napló száma: 245-2021   A leletegyüttes darabjai: 37 db 12 és 17 mm-es, ólomból öntött puska-, illetve muskétagolyó, amelyekről az öntőcsapokat szisztematikusan levágták Lajos 2 db ezüstpénze (névértékük ½ écu, verési dátumuk 1660 és 1662) réz cipő-, illetve zsabócsatok töredékei A Hónap műtárgyaként kiállított leletegyüttes Magyarország történetének egyik meghatározó, megyénket is érintő eseménysorának apró tanúbizonysága. A történelmi háttér a Magyar Királyság török alóli felszabadítása, amelynek közvetlen előzménye a Szent Liga létrehozása volt. Az európai török uralom felszámolását célzó szövetség 1684-ben XI. Ince pápa diplomáciai erőfeszítéseinek eredményeként jött létre a Habsburg Birodalom, a Lengyel-Litván Unió és Velence részvételével, amelyhez később csatlakozott Oroszország, a bajor, a szász és a brandenburgi választófejedelem is. Sőt titokban a török függésben lévő Erdélyi Fejedelemség is. A pápának sikerült azt is elérnie, hogy XIV. Lajos felfüggessze az éppen elkezdett Habsburg-ellenes háborúját, így biztosítva lett Franciaország semlegessége. Az egész Európából összegyűlt katonákkal meginduló támadás ugyan jelentős győzelmeket hozott, az igazi mérföldkő mégis Buda 1686-os sikeres ostroma volt. Az V. Károly lotaringiai herceg (Lotharingiai Károly) és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem (Bajor Miksa) vezette szövetségesek a három hónapos küzdelem eredményeként szeptember 2-án szabadították fel a várat. Az ezt követő őszi hadjáratban a mintegy 45.000 fős sereg a Duna jobb partján vonult délnek a menekülő török csapatok nyomában. Erről a katonai akcióról nagyon pontos információink vannak, mert több résztvevő naplóbejegyzései mellett hivatalos beszámolók és egy térképsorozat is készült. Mivel lényeges ellenállásba nem ütköztek a szövetséges csapatok, így tíz nap múlva már Dunaföldvár mellett vertek tábort. Az itt bemutatott leletegyüttes lelőhelyének területére, a Dunaszentgyörgy, Gerjen és Fadd közötti valamikori dunai ártérre szeptember 17-én érkeztek és 20-ig maradtak. Ezt a mocsári tábort (Campi paludosi), ahol a törökök „felégetett föld” taktikája ellenére is bőségesen találtak takarmányt a lovaknak, ábrázolja a bemutatott olasz nyelvű térképlap rajta a seregbeosztással, illetve több, ma is azonosítható hellyel (Duna, Gerjen-Ófalu, a középkori Vetle falu, Solymos-ér). Mindez alapján egyértelmű, hogy a bajorok szállása környékén kerültek elő a kiállított leletek, ráadásul két kisebb területről nagy koncentrációban, ami akár egy-egy sátorhelyhez köthető. A Gerjen melletti táborhoz hasonlóan további területeken sikerült megtalálni a Szent Liga katonáinak a nyomát. Tolna határában az aktuális térképlap segítségével Ódor Péter lokalizálta a táborhely egy részletét, ahol a K. Tóth Gábor vezette múzeumbarát fémkeresős csapat bizonyította is a sereg valamikori jelenlétét. Bölcske és Madocsa térségében is kerültek elő hasonló leletek a keresztény had táborozásának helyéről. A cipőn elhelyezett csatokat a 17. század közepén kezdték Nyugat-Európában használni a lábbelik rögzítésére addig bevált szalagok helyett, ami a 18. századra terjedt el szélesebb körben. A zsabócsatok a 17. századi előkelő férfi ruházat részét képező, rendszerint világos csipkéből, selyemből vagy más könnyű kelméből készített, dúsan ráncolt, fodrozott sálszerű zsabó (nyakfodor, mellfodor) rögzítésére szolgáltak. Jellemzőjük a hegyes hármas csatpecek. Ezek a tárgyak a korabeli, főleg a vidéki, magyar viseletre egyáltalán nem jellemzőek, így a nyugatról jött katonák hagyatékaként kell tekinteni rájuk.   A térképsorozatról: A keresztény sereg hadjáratát nyomon követő térképsorozat 22 lapból áll, ami a szövetséges csapatok minden táborhelyét feltünteti Komáromtól Tolnáig, 1686. június 4-től szeptember 27-ig. Tolna megyére vonatkozóan külön lapok készültek a dunaföldvári, a Bölcske és Madocsa közötti, az itt részletében bemutatott Gerjen melletti, illetve a tolnai táborról. A térképeket L. N. Hallard hadmérnök helyszíni rajzainak felhasználásával Michael Wening, a bajor fejedelmi udvar rézmetszője készítette.   Irodalom: Előadások és tanulmányok a török elleni visszafoglaló háborúk történetéből 1686–1688. Szerk. Szita László. Pécs 1989. Gaál Attila: Az 1686 őszi felszabadító hadjárat grafikai lapjainak Tolna megyei vonatkozásai. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve (1984) 123–155. Portable Antiquities Scheme: https://finds.org.uk/counties/findsrecordingguides/buckles/#Post-medieval_buckles                

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
•