2025. június

Sztereoszkóp térhatású képekkel

Újkortörténeti tárgyi gyűjtemény, leltári szám: 2024.24.1. (sztereoszkóp)

Méret: 32,5×17,5×12 cm

Újkortörténeti dokumentum gyűjtemény, leltári szám: 2024.13.2.1–251. (sztereofotók)

Méret: 17,8×9 cm

Sztereoszkóp: lakkozott puhafából készült lencsés sztereofénykép-néző szerkezet. A lencse ovális keretlapját egy ívesen hajló alumínium lemez veszi körbe, amelyet felül aprólékos, vésett motívumok díszítenek. Középen egy – fejét oldalra fordító – sasmadaras embléma látható. A fémlemez peremét vélhetően bőrrel vagy valamilyen anyaggal (bársony) szegélyezték. A sztereonéző készülék hosszan előrenyúló lapján egy keresztirányban csúsztatható fényképtartó „sín” került elhelyezésre. A készülék fogantyúja alul hiányzik, annak csupán rögzítőpántja látható.

A sztereofénykép egy olyan kettős fotó, amelynek két felét – egy speciális eszközön (sztereoszkópon) keresztül – egyszerre nézve, egyetlen térhatású képet látunk, a térlátás illúzióját keltve ezáltal bennünk.

A sztereoszkóp 2024 áprilisában Molnár Ernő Imrénétől (szül. Popovich Erzsébet, 1942), vétel útján került a múzeum újkortörténeti gyűjteményébe 251 db sztereofotóval. A készüléket a hozzá tartozó képekkel édesapjától örökölte. A „panorámázás” – ahogy a képnézegetést a századelőn emlegették – mindkettőjük legkedvesebb gyermekkori elfoglaltságai közé tartozott, amely gyakran került elő társasági körben is. A készülék vélhetően a századforduló éveiben kerülhetett a család tulajdonába. A sztereoszkóppal járó 251 db színes sztereo fényképpárt zömében az amerikai T. W. Ingersoll cég gyártotta. A sorszámozott és zöld színnel keretezett képsorozatok döntően három téma köré csoportosíthatók. A gyűjtemény a Távol-Keletet (Japánt), illetve a Közel-Keletet (a Szentföldet, továbbá bibliai eseményeket és helyszíneket) bemutató képciklusok mellett a korabeli gyermekéletet megjelenítő sorozatot is tartalmaz. Az előlapon, egyik-másik fotó mellett a kiadás éve (1898–1905-ig) is látható, a felvételeket készítő fotográfus(ok) neve azonban nincs feltüntetve. A képpárok hátoldalán a témához kapcsolódó hosszabb-rövidebb angol nyelvű magyarázó szövegek olvashatóak.

A lencsés sztereonéző feltalálása David Brewster nevéhez köthető (1849), aki nem sokkal később, a londoni világkiállításon (1851) óriási sikert aratva mutatta be találmányát. A készülék rövid időn belül igen nagy népszerűségre tett szert és széles körben elterjedt a nyugat-európai és észak-amerikai kereskedelemben. Magyarországra bécsi közvetítéssel érkezett a 19. század közepén. A hazai sajtóban az 1860–70-es évektől szaporodtak meg nagyobb számban a sztereoszkópok és sztereoképek árusításával kapcsolatos hirdetések, amelyet jellemzően fényképészetekben, könyv- és papírárusoknál lehetett megvásárolni, de akár postai úton is megrendelhetőek voltak. A változatos stílusban készült sztereoszkópok hamarosan a jómódú polgári otthonok és társaságok kedvelt eszközévé váltak. A sztereokép-nézegetés pedig az egyik legérdekesebb otthoni időtöltés lett a 19. század utolsó évtizedeiben.

A sztereokép-nézegetés második virágkora az 1890-es és az 1910-es évek közti időszakra tehető. Ekkor indult meg – egy fotótechnikai újítás révén – a sztereoképek tömeggyártása az ezzel foglalkozó műtermekben. A képsorozatokat könyvhöz hasonlító dobozokba rendezve árulták, amelyek akár 50–100 darab fényképpárt is tartalmaztak. A természetet megjelenítő képek mellett sokan gyűjtötték a távoli tájakat, más országokat, vagy éppen a háborúkat, nevezetes eseményeket bemutató felvételeket is. A sztereokép-nézegetés népszerűségének a folyamatos technikai fejlődés révén megjelenő képes magazinok, mozgóképek, illetve a mozi és a film 20. század eleji elterjedése vetett véget.

Felhasznált irodalom

Bognár Katalin: Világutazás sztereoszkóppal. Fotóművészet XLIX/3–4 (2006) https://fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200634/vilagutazas_sztereoszkoppal (elérés: 2025. 04. 22.)

Bognár Katalin – Felvinczi Sándor: Térbe zárt pillanat. Epizódok a sztereofényképezés történetéből. Budapest 2006.

Crary, Jonathan: A megfigyelő módszer. Budapest 1999.

Kolta Magdolna: Képmutogatók, a fotográfiai látás története. Kecskemét 2003.

Kolta Magdolna: Képmutogatók Pest-Budán. Budapesti Negyed 5/15 (1997. tavasz) 5–31.

Szöveg: Konkoly Lilla

Restaurálta: Mohr Szilvia

Fotó: Retkes Tamás