HÓNAP MŰTÁRGYA

Babus Jolán gyűjtőfüzete

Néprajzi adattár, leltári szám: 275–75.

Méret: hosszúság: 16 cm, szélesség: 24 cm

Spirálozott, keményborítós vázlatfüzet.

Babus Jolán 1961­-től néprajzos muzeológusként dolgozott a szekszárdi múzeumban, korai, 1967-ben bekövetkezett haláláig. Kassán született 1917-ben. Édesapja református lelkész volt. A trianoni diktátum után költözött a család Lónyára. A debreceni egyetemen földrajz- történelem szakos diplomát szerzett. A nyíregyházi Kálvineum felügyelőtanára, Lónyán a Néprajzi Múzeum vidéki munkatársa, ugyanott díjtalan tisztviselőjelölt is volt egy évet, mellette felügyelőtanár az Állami Erzsébet Nőiskola kollégiumában, később a lónyai általános iskola tanára, majd a vásárosnaményi Állami Általános Gimnázium alapító tanára, az ugyanott szervezett Járási Könyvtár könyvtárosa, végül szekszárdi néprajzos volt. Az egyetem elvégzése után kezdte néprajzi gyűjtéseit, bekapcsolódva a Néprajzi Múzeum gyűjtőhálózatába, a beregi nép életét, népművészetét vizsgálta, gimnáziumi tanárként néprajzi szakkört szervezett. Tervei között szerepelt egy gimnáziumi múzeum létrehozása, mely később egy beregi múzeum alapja lehetett volna. Szekszárdra kerülvén Tolna megye néprajza is felkeltette az érdeklődését, a sárközi gyűjtései mellett igen jelentősek a népi kismesterségekkel kapcsolatos gyűjtései. Amint Domonkos Ottónak, a soproni múzeum igazgatójának írt levelében fogalmazott: „Itteni munkám során megkezdtem – illetve folytattam elődeim nyomán – a kivesző népi kismesterségek tárgyi és szellemi emlékeinek megmentését.” Halála után jegyzeteinek döntő többsége a nyíregyházi Jósa András Múzeumba került, de jelentős anyag maradt a szekszárdi múzeum néprajzi adattárában is, ami az eltelt évtizedek ellenére feldolgozatlan volt. A szekszárdi anyag huszonhét mappa. Ezek közt kézzel és írógéppel írt gyűjtési feljegyzések, gyűjtőfüzetek, fotók, kiállítási tervek, levelek találhatók. Szekszárdi munkássága során, amint a fentebb olvasható idézetből is kitűnik, szenvedélyes kutatója volt a különféle mesterségek emlékeinek. Leginkább a kékfestés volt, ami kimondottan érdekelte, tervezte a megyében működött kékfestők történetének megírását, emellett a halászat is érdekelte, de népviseleti kutatásokat is végzett. Halála megakadályozta, hogy feldolgozhassa a gyűjtéseit. Az írott feljegyzésein túl több száz leltározott tárgyi anyaggal gyarapította a néprajzi gyűjteményt, de hirtelen halála után még jelentős leltározatlan anyagot hagyott az utódaira.

Jelen füzetet 1961-ben használta a benne szereplő dátumok alapján. Babus Jolán rendkívüli rajztehetséggel is rendelkezett, ez a fő érdekessége ennek a füzetnek, számos rajz található benne, melyeket gyűjtései során készített. Az első lapokon a sárospataki várról készült rajzai találhatók, a továbbiakban őcsényi, kölesdi, tolnai, váraljai, bonyhádi, aparhanti, kakasdi gyűjtései során készült rajzok és jegyzetek.

Szöveg: Csapai János

Fotó: Retkes Tamás