search
  • 2024. június
    16. századi ólom textilplombapár Szekszárd-Sötét-völgyből

16. századi ólom textilplombapár Szekszárd-Sötét-völgyből

 

Régészeti gyűjtemény, leltári szám: 2024.6.1-2.

Átm.: 3,3/3,3 cm

Súly: 9/9 g

 

A Szekszárd nyugati határában található Sötét- és Fazekas-völgyben az írott források, földrajzi nevek és régészeti adatok alapján a 14. századtól a 17. század elejéig élő Kis-Bat falu volt. A falu bel- és külterületén lévő tájrégészeti jelenségek, ház-, illetve pincehelyek napjainkban is láthatóak a bolygatatlan erdei talajviszonyoknak köszönhetően. A sötét-völgyi erdészházzal szemközti domboldalon, a falu külterületén található a 66. számmal rendelkező ház-/pincehely, amely mint számos másik épületmaradvány is, éremleletekkel jól datálható. I. Szelim (1512–1520) akcséja nyitja a sort, 1543-ban és 1544-ben vert Ferdinánd dénárok következnek, ezekkel egy időben forgalomba lévő I. Szulejmán (1520–1564) akcse került még elő a házhely előtti teraszon, Habsburg Miksa 1569-ben és 1572-ben veretett dénárjaival zárva be az éremsort. Ez alapján a ház-/pincehely legkorábban a 16. század húszas éveiben esetleg már állhatott és a század 70-es éveiben még funkcionált.

Az érmék mellett egy ólom textilplombapár került elő a ház előtti vízszintes kialakítású teraszon. Ezek a Tudor-rózsás posztóplombák csoportjába tartoznak Az előlapi korongon Anglia 1603 előtti címere szerepel, királyi koronával, címertartó állatfigurákkal, köriratban az alábbi jelmondat olvasható: *HONI*SOEIT*QUI*MAL*Y*PENSE (Rossz, aki rosszra gondol), az angol térdszalagrend jelmondata. A hátlapon a Tudor-ház szimbóluma, a rózsa látható, köriratban QVILHELMVS+Q+Q+ALMAND[ETE]+Q+Q (Német Vilmos) felirat olvasható. A plombák általában szegecses típusúak, ezek a posztóvégeket zárták le, a sima felületű, átfúrt plombák viszont bálazáró plombák voltak, amilyen a mi plombapárunk is. A Magyar Királyság területén előkerülő Tudor-rózsás plombák felirata legtöbbször rontott, a külföldi daraboktól eltérően az évszám is hiányzik róluk, ezért erős a gyanú, hogy ezek hamisítványok. Valószínűleg az 1572–1596 közötti időkben, a kezdetekben Szokollu Musztafa budai basa tulajdonában lévő Gyula és Békés környéki kallómalmokkal az angliaihoz hasonló posztókat kezdtek el gyártani, melyet a végvári katonáknak adtak fizetés helyett, a drágább angol posztóként elszámolva, innen is ered az a szólás is, hogy „Se pénz, se posztó.”

 

Szöveg: K. Tóth Gábor

Fotók: ©Retkes Tamás

 

Felhasznált irodalom

Huszár, Lajos: Merchant’s seals of the 16th and 17th centuries. Folia Archaeologica XIII (1961) 187–194.

Mordovin Maxim: Egy négy évszázados bűntény nyomában. Bűnügyi Szemle 65 (2016) 107–114.

  • www.womm.hu
  •  • 
  • 2024 © Copyright
  •  • 
  • Minden Jog fenntartva
Az oldal betöltési ideje: 0.07 másodperc