A Magyar Tudomány Ünnepe 2025

A magyar tudomány napja - november 3 - a Magyar Tudományos Akadémia megalapításához kötődik, ezen a napon ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására 1825-ben. A Wosinsky Mór Múzeum ezen napon hagyományosan olyan előadássorozatot rendezett, ahol a szekszárdi múzeum régészei, történészei és szakemberei mutatnak be részleteket az adott évben végzett munkájukról.

Fogadják szeretettel az elhangzott előadások rövid összefoglalóját a Magyar Tudomány Ünnepe bejegyzéssorozatunkban. A felvételek hamarosan megtekinthetőek lesznek a múzeum Youtube csatornáján is.

Magyar Tudomány Ünnepe - 1

Római őrtorony Váralja-Lapátváron

K. Tóth Gábor régész a lapátvári őrtoronyról és a Mecsekben húzódó római lelőhelyekről, kereskedelmi és hadi utakról tartott előadást a Magyar Tudomány Ünnepén a Wosinsky Mór Múzeumban. A Váralja közelében található, harmadik században fénykorát élő őrtorony területéről egy szépen megmunkált, madáralakkal ékesített bronzvödör akasztófül és egy katonai öv díszes csüngő része mellett egy igazi ritkaság is előkerült: Quintus Caecilius Severus és Calidius Arres kenyérpecsételője. A kör alakúra megsütött és cikkekre felvágott kenyér egy körcikkére helyezték rá egykoron ezt a pecsétet. Magyarországon 4 db ilyen kenyérpecsételőt találtak, azonban ezek még publikálásra várnak. A leletanyagról a régész munkatárs a jövő évi múzeumi évkönyvben számol be bővebben.

Tóth Gábor a Szegedi Tudományegyetemen végzett régész-történelem szakon, szakterülete a népvándorláskor és középkor. A Wosinsky Mór Múzeumba az M6 autópálya építését megelőző előzetes feltárásába kapcsolódott, fő kutatási területe a Szekszárd környéki középkori falvak azonosítása, terepbejárása és műszeres leletfelderítése.